Energiahordozók tárolásáról

Az energiahordozók tárolásának rövid története

A világ energiaellátásának jelenlegi szerkezetében kiemelkedő szerepe van a fosszilis tüzelőanyagoknak, ezek közül is domináns szerep jut a kőolajnak. Az importált kőolaj és a kőolajtermékek kiemelkedő fontossággal bírnak az Európai Unió energiaellátásában. A harmadik országokból importált termékek szállítmányainak csökkenésével vagy ezek világpiaci árának érzékelhető emelkedésével járó, akárcsak ideiglenes nehézség is komoly zavarokat okozhat az Unió gazdasági tevékenységében. Annak érdekében, hogy az ilyen esetben semlegesíteni vagy legalábbis csökkenteni lehessen a káros hatásokat, és ezáltal növelni lehessen az energiabiztonságot, már 1968-ban előírta az Európai Közösségek Tanácsa, hogy az Európai Gazdasági Közösséget alkotó tagállamoknak rendelkezniük kell mindenkor legalább az előző naptári év 65 napi átlagos napi belföldi fogyasztásának megfelelő minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készlettel. Az 1973-74. évi olajválságot követően a kötelező készletszint emelése mellett döntöttek (annak 90 napra elegendőnek kell lennie), ezzel csökkentve függőségüket az OPEC-től.

Szintén az első olajárrobbanás adta az apropóját annak, hogy az OECD-t alkotó fejlett országok 1974-ben létrehozták a Nemzetközi Energia Ügynökséget (IEA), azzal a céllal, hogy a legnagyobb energiafogyasztó országok egységes fellépését, ennek intézményi keretét biztosítsa az olajválság idején. Az IEA az OECD autonóm energetikai szervezete, tanácsadó ügynöksége. Magyarország 1997 óta teljes jogú tagja a szervezetnek, elsőként a volt szocialista országok közül. Mára eredeti feladatköre megtöbbszöröződött, a szervezet vállalja a globális energetikai kihívások kezelését. A Nemzetközi Energiaügynökség meghatározó szerepet vállal a világ olaj ellátásának biztosításában, ennek gyakorlati igazolása az 1991-es Öbölháború, vagy a 2005. évi Katrina hurrikán okozta ellátási zavar kezelése, ez utóbbi esetben az IEA Titkársága és a tagországok – közöttük Magyarország – összehangolt olajkészlet-felszabadítást végeztek.

A földgáztárolás újdonsága

Magyarország 1993. óta rendelkezik biztonsági kőolaj – és kőolajtermék-készlettel, 2010 januárja óta biztonsági földgáz-készlettel is. Földgáz tekintetében Európában a mai napig egyedülálló ez a fajta felkészülés az esetleges ellátási problémák elhárítására. A kőolaj stratégiai készletezése hosszú múltra tekint vissza, ám a földgáz esetében Magyarország úttörő szerepet tölt be, s egyre többen mérlegelik a magyar gyakorlat átvételét (szlovák és horvát érdeklődés is mutatkozik).

Egy ország energiafelhasználásában a földgáz részarányának alakulását alapvetően a helyi primer energiahordozók rendelkezésre állása és az ára határozza meg. Ahol olcsó és jó minőségű szén (Ausztrália) vagy vízenergia (Norvégia, Svédország) áll rendelkezésre, ott nem következett be a földgáz drasztikus előrenyomulása.

Az EU által elfogyasztott földgáz mennyiség közel fele importból származik, ami 2020-ig várhatóan 70%-ra fog emelkedni. Közel-Kelet Európában ezek a számok már jelenleg is magasabbak. Térségünk átlagosan nincs jobban ellátva primer energiahordozókkal, mint az EU (70%-os önellátó képesség), de a térség országai között lényeges különbségek vannak. Lengyelország, Románia, Szerbia, Csehország 70% feletti önellátó képességgel rendelkezik, hazánk viszont földgázigényeinek csupán 20%-át tudja fedezni hazai forrásból.

Mindezek mellet az EU-ban Hollandia után Magyarország a 2., ahol a legnagyobb a gáz aránya a primer energia felhasználásból, azzal a hatalmas különbséggel, hogy Magyarország nem gázexportőr ország, mint Hollandia. Magyarországon a földgáz a domináns energiahordozó, részaránya a hazai energiaellátásban 45%, a kőolaj csak a második a maga 25%-ával. Magyarországra a gáz két vezetéken keresztül érkezik. Az egyik Ukrajna, a másik Ausztria felől hoz egyaránt orosz gázt, azaz erős gázfüggőség köt minket Oroszországhoz.. Ez a tény nem csak a gázellátásban, hanem a villamosenergia-teremtésben is jelentős függőséget eredményez, hiszen a hazai erőműpark jelentős része gáztüzelésű.

Mindezekből az következik, hogy hazánk energiafelhasználási szerkezete eltér az EU átlagától. A magyarországi energiafelhasználás összetétele jelentősen növeli az ország energiabiztonsága szempontjából jelentkező kockázatokat, tekintettel arra, hogy a hazai szerkezet kiegyensúlyozatlan, a szénhidrogének dominanciája a jellemző, a megújuló energiaforrások használata nem elterjedt. Leghangsúlyosabb szerepet a földgáz kap, ami számos járulékos kockázati tényezőt hordoz: elsősorban az import mértéke, az egyoldalú és versenyhelyzetet nélkülöző beszerzés, és a szállítókapacitások kötöttsége miatt. (A kőolaj vonatkozásában is nagy az importfüggőségünk, ugyanakkor a kevésbé kötött beszerzési források, szállítási módszerek diverzifikációja a függőségünket csökkentik. Míg a földgáz esetében a vezetékes szállítás dominál, addig a kőolaj vonatkozásában eltérő szállítási alternatívák is rendelkezésre állnak.)

Magyarországon több okból is a földgáz került a preferált energiahordozók körébe: első és talán legmeghatározóbb oka, hogy olcsóbb volt, mint a kőolaj. Másrészről elterjedésének kedvezett az 1991-től Magyarországon meghirdetett településfejlesztési program, melynek köszönhetően óriási ütemben kezdett fejlődni a települések gázellátása. Harmadsorban a 90-es évek hírhedt olajszőkítéssel kapcsolatos botrányai is hozzájárultak a fűtőolaj fűtési célú felhasználásának kiszorításához. Mindezeknek köszönhető, hogy Magyarországon ma kőolajat közvetlenül energiatermelésre nem használnak fel, csak végszükség esetén.

Az ország éves földgázigénye az elmúlt négy naptári évben 11-13,7 milliárd m3 között mozgott. A földgázfogyasztás alakulásában a külső hőmérséklet játssza a legnagyobb szerepet, de fontos tényező az ipari termelés alakulása és a villamos erőművek tüzelőanyag-szükséglete is. A földgáz felhasználásra jellemző az erős szezonalitás. Ez elsősorban a lakossági felhasználás ingadozása miatt alakul így ki, ahol a nyári fogyasztás mindössze tizede a télinek, az ipari fogyasztók jóval kiegyensúlyozottabb fogyasztási profillal rendelkeznek. Ma a leghidegebb téli napon hétszer több földgázt használunk, mint egy átlagos nyári napon. Az erős szezonalitás a hőmérsékletfüggő gázfogyasztás magas hányadát jelzi, ezért a biztonságos téli ellátás érdekében nyáron tárolni kell a földgázt. A felhasználásra ezen kívül jellemző az erős fogyasztói rugalmatlanság, a legtöbb esetben nincs alternatívája a földgáznak.

Az importfüggőség növekedésének negatív hatását két módon lehet egyensúlyozni: egyrészt a földgázforrások diverzifikálásával, másrészt tárolói tartalékkapacitások létesítésével. Az elmúlt évig a földgázforrásoknak csak a kereskedelmi diverzifikálása valósult meg, ami nem csökkentette Magyarország orosz gáztól való függőségét.

A 2006. januári orosz-ukrán gázvita miatt pár napig szünetelő gázellátás tette nyilvánvalóvá először (és nem akkor utoljára), hogy Magyarország energiaellátása európai viszonylatban is kimagasló mértékben függ a földgáztól. A magyar parlament ezek után példátlan egyhangúsággal fogadta el 2006. február 13-án a földgáz biztonsági készletezésről szóló törvényt, ami 2006. április 1-én lépett hatályba. A biztonsági földgáz készlet a napi nomináláshoz, illetve rendszer-egyensúlyozáshoz szükséges rugalmasságot, illetve a hosszabb távú, nagy volumenű tárolási feladatok ellátását szolgálja.

Földgáztároló

Az MSZKSZ a földgáz tárolását piaci alapokon nyugvó konstrukcióban oldja meg, azaz a piac releváns szereplőitől tárolókapacitást szerez be, önmaga nem rendelkezik saját tárolókapacitással. Az MSZKSZ a 2006. évi XXVI. törvény (Fbkt.) szerint földgáz biztonsági készletet köteles volt létrehozni és fenntartani 1200 Mm³ mobil- és 20 Mm³/nap csúcskapacitással. Ennek érdekében pályázatot írt ki földalatti gáztároló megvalósítására. A pályázatot a MOL Nyrt. nyerte meg, és ekkor vált többségi tulajdonosává az MMBF Zrt. (MMBF Földgáztároló Zrt.) jogelődjének, az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt.-nek. A Szőreg térségében kialakított biztonsági földgáztároló 2010-től 1900 millió m³ mobil kapacitású, 25 millió m³/nap csúcskapacitású tárolóként funkcionál, elsősorban a 1200 millió m³ stratégiai készlet rendelkezésre állását biztosítva, másodsorban 700 millió m³ kereskedelmi készlet tárolására is lehetőséget adva. Jelenleg Magyarország számára mindösszesen 1,4 milliárd m³ biztonsági földgáztartalék áll rendelkezésre a szőregi stratégiai tárolóban.

Az MMBF szőregi gáztárolója rekordidő alatt jött létre, megépítése csupán mintegy 2,5 évet vett igénybe. Egy hasonló léptékű projekt általában 4-5 év alatt készül el világviszonylatban. A fővállalkozó MOL és alvállalkozói kimagasló munkát végeztek, létrehozva a térség legmodernebb gáztárolóját, amelyben a földgáz tárolása biztonságos és környezetbarát módon, a legkorszerűbb technika alkalmazásával tehető meg.

A 700 millió m³ kereskedelmi célú tároló kialakítása az MSZKSZ-nek többletköltséget nem okozott – annak megépítését teljes egészében a MOL finanszírozta -, illetőleg nem veszélyeztette a biztonsági földgáztárolási céljára kialakítandó tároló határidőre való elkészültét. A kereskedelmi célú tárolási kapacitásról szóló döntéssel egy időben az MSZKSZ részesedése az MMBF Zrt-ben lecsökkent a jelenlegi 27,4%-os arányra, figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi célú tárolókapacitás kialakításának finanszírozásában az MSZKSZ nem vett részt. Az MSZKSZ az MMBF-be összesen 6,1668 milliárd forintot fektetett be.

A jelenlegi, piaci alapokon nyugvó, tárolási konstrukció számos előnnyel jár az MSZKSZ számára. Azáltal, hogy a biztonsági tárolóval párhuzamosan kereskedelmi tárolókapacitás is kiépítésre került, a beruházás fajlagosan olcsóbb lett, ugyanakkor az utóbbi beruházást az MSZKSZ semmilyen formában nem finanszírozta. Az MSZKSZ továbbá- minthogy a piaci szereplőket megversenyeztetve választotta ki a MOL-t – a piaci árnál számottevően olcsóbban tároltatja a biztonsági földgázkészletet. Végezetül, az MSZKSZ, mint az MMBF Zrt. kisebbségi részvényese jelentős mértékű osztalékot fog kapni az MMBF kereskedelmi tárolási tevékenységéből származó bevételből, melyet a közfeladata ellátására kell fordítania. (Ez az adat minden évben megismerhető az Éves Beszámoló keretében közzétett mérlegből).

Az ellátási problémákkal szembeni stratégiai védelem mellett a beruházás 20%-al növeli Magyarország kereskedelmi földgáztároló kapacitását is, és erősíti a versenyt a kereskedelmi gáztároló szektorban. A Horvátországhoz, Szerbiához, Romániához és Bosznia-Hercegovinához közel lévő gáztároló létesítménynek a szélesebb közép-európai térségen belül is fontos szerepe lehet a földgázellátási hiányok kockázatának enyhítésében.

A Szövetség feladatainak ellátása során az önfenntartásra törekszik, a rendelkezésre álló forrásokat befekteti, a kőolaj- és kőolajtermék és földgáz beszerzéseit, tárolótér fejlesztéseit, a tárolóterek igénybevételét, hitelfelvételeit pályázat útján bonyolítja le.