“Az MSZKSZ kialakítása teremtette meg az arany középutat a piaci szereplők hatékonysága és kormányzati szervek stabilitása között.”

A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség jogelődjét, a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget a behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (Kt.) hozta létre abból a célból, hogy Magyarországon megfelelő mennyiségű kőolaj biztonsági készlet álljon rendelkezésre, ha Magyarország kőolaj ellátásában zavar keletkezik. A földgáztárolást a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (Fbkt.) írja elő. A Szövetség feladata a fent említett két törvényben meghatározott mértékű biztonsági készlet létrehozása és fenntartásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Az MSZKSZ a készletezésen túl csak rendkívül szűk körben folytat egyéb tevékenységet és az ebben a körben esetlegesen keletkező nyereséget teljes egészében feladata finanszírozására kell fordítania. A Szövetség az alaptevékenységét és a kiegészítő tevékenységeket saját szervezete, illetve az általa alapított szervezetek útján látja el. A Szövetség működése feletti felügyeletet az energiapolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

Az MSZKSZ tehát egy törvény által létrehozott speciális, sajátos jogi személy. Feladatát a hangsúlyos és részletszabályokkal alátámasztott, biztosított iparági önkormányzatiság alapján, de emellett államigazgatási felügyelet mellett független szervezetként látja el.

Az MSZKSZ nem költségvetési szerv, működését saját forrásból fedezi, mely egyfelől a tagok által befizetett díjakból, valamint tevékenységéből származó bevételeiből, illetőleg hitelfelvételből ered. Az MSZKSZ tehát közpénz felett semmilyen formában nem rendelkezik, költségvetése független a központi költségvetéstől, illetve annak alrendszereitől. Mindezek mellett valójában a piacoknak sem a szereplője, hiszen a működését szabályozó törvények előírják számára a versenysemleges működés követelményét, amelyek alapján tartózkodnia kell a piaci működés megzavarásától. Az MSZKSZ szervezeti kialakítása teremtette meg az arany középutat a piaci szereplők hatékonysága és a kormányzati szervek stabilitása között.

A biztonsági készletek tárolása kialakult rendszerének jellemzője, lényegi előnye, hogy az energiabiztonság költségei a kapcsolódó díjakban jelennek meg apró, nem megterhelő, szétterített költségként, addig az így elhárítható zavarok hatásai – bekövetezésük esetén – ennél jellemzően jóval nagyobb mértékűek lennének.