A biztonsági kőolaj és kőolajtermék tárolás története

A világ energiaellátásában kiemelkedő szerepe van a fosszilis tüzelőanyagoknak, ezek közül is domináns szerep jut a kőolajnak. A kereslet és a kínálat azonban földrajzilag más-más helyen koncentrálódik, éppen ezért az importfüggő államok számára különösen fontos az ellátás biztonságának megteremtése. A kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének igénye az első világpiaci olajárrobbanást követően jelentkezett azokban a fejlett ipari országokban, amelyek számára világossá vált, hogy az olajszállításoktól való függőség részbeni mérséklésére biztonsági készleteket kell teremteniük szabályozott és egyeztetett körülmények között. A versenysemleges biztonsági készletezés gyakorlata az 1970-es évek közepétől alakult ki Nyugat-Európában, majd ezt követően az Egyesült Államokban és Japánban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megalakulása után.

Magyarországot szintén a kőolaj importfüggőség jellemezte és jellemzi napjainkban is, azonban a piaci alapú biztonsági készletezés szükségessége csak a 90-es évek elején, a piacgazdaságra történő áttérés után merült fel. A hazai biztonsági készletezés metódusa az IEA ajánlásait, illetve a Nyugat-Európában alkalmazott gyakorlatokat vette alapul. Ennek eredményeként született meg a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (Kt.), amely kötelezte a kőolaj és kőolajtermék importőröket a biztonsági készletek megteremtéséért és kezeléséért felelős Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség (KKKSZ, Szövetség) létrehozására. Az 1993 szeptemberében tartott alakuló közgyűlésen 14 kőolaj és kőolajtermékek importjával foglalkozó cég alapította meg a Szövetséget, amely operatív működését 1993 novemberében kezdte meg. A Szövetség fő tevékenysége a törvényben előírt volumenű biztonsági készlet megteremtése, a készletek folyamatos, megfelelő minőségben való rendelkezésre tartása, valamint a készletezéshez kapcsolódó terhek versenysemleges módon történő elosztása az olajpiaci szereplők között, akik a készletezés költségeit az üzemanyagok árában érvényesítik. A Kt. előírásai szerint az 1993-1998 közötti időszakban kellett megteremteni Magyarország Európai Unióhoz és az IEA-hoz való csatlakozásának feltételeként megállapított, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő biztonsági kőolaj és kőolajtermék készleteket. A Szövetség 1998 végére teljesítette a rá szabott kötelezettséget, a biztonsági készletek mértéke elérte a nettó importra vetített legalább 90 napos szintet. A biztonsági készletezési gyakorlat bevezetésével, a készletek felépítésével egyidejűleg új beruházások valósultak meg, tároló társaságok jöttek létre, ezzel megteremtve egy új piac, a tárolási piac feltételeit is. A Szövetség ezen a piacon is jelen van: egy tároló cégnek kizárólagos és egynek kisebbségi tulajdonosa. A Szövetség a tároló cégektől származó osztalékbevételt a stratégiai kőolaj és kőolajtermék készletezés költségeire fordítja.

A biztonsági kőolaj és kőolajtermék készletek szintjének alakulása

Bár a Kt. többször is módosításra került a Szövetség több mint 20 éves fennállása óta – jelenleg az Európai Unió vonatkozó irányelvének való megfelelőséget is biztosító 2013. évi XXIII. törvény hatályos –, alapelveiben a jogszabály nem változott: a biztonsági készletek az ország folyamatos ellátását biztosítják válsághelyzetben. A készletek felszabadítása a felügyeletet ellátó, az energiapolitikáért felelős miniszter (Miniszter) hatáskörébe tartozik.

A földgáztárolás újdonsága

Földgáz

Magyarországon a földgáz domináns energiahordozó, részaránya a hazai primer energiaellátásban mintegy 40 %. Földgázigényének azonban csupán ca. 20 %-át tudja fedezni hazai forrásból, az ellátás nagyobbik része importból származik. A földgáz Magyarországra alapvetően két vezetéken érkezik: az egyik Ukrajna, a másik Ausztria felől hoz főként orosz gázt, azaz erős gázfüggőség köt minket Oroszországhoz. Ez a tény nem csak a gázellátásra, hanem a villamosenergia-termelésre is hatással van, hiszen a hazai erőműpark jelentős része gáztüzelésű. Az importfüggőség negatív hatását két módon lehet egyensúlyozni: egyrészt a földgázforrások diverzifikálásával, másrészt tárolói tartalékkapacitások létesítésével.

A 2006. januári orosz-ukrán gázvita miatt pár napig szünetelő gázellátás tette érzékelhetően is nyilvánvalóvá, hogy Magyarország energiaellátása kimagasló mértékben függ a földgáztól. A magyar parlament ezek után 2006 februárjában példátlan gyorsasággal, egyhangúlag elfogadta és kihirdette a földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvényt (Fbkt.), amely a Szövetséget jelölte ki a földgáz biztonsági készlet létrehozására és fenntartására, 1200 Mm³ mobil- és 20 Mm³/nap kitárolási csúcskapacitással. A Szövetség korábbi neve (KKKSZ) ettől az időponttól változott Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggé (MSZKSZ, Szövetség). A jogszabályi kötelezettségnek való megfelelőség érdekében a Szövetség pályázatot írt ki földalatti gáztároló megvalósítására. Az MMBF Földgáztároló Zrt. (MMBF) szőregi gáztárolója rekordidő alatt jött létre, megépítése csupán két és fél évet vett igénybe. A földgáztároló 2010-től 1900 millió m³ mobil kapacitású, 25 millió m³/nap csúcskapacitású tárolóként funkcionál, elsősorban az 1200 millió m³ stratégiai készlet rendelkezésre állását biztosítva, másodsorban 700 millió m³ kereskedelmi készlet tárolására is lehetőséget adva.

A jelenlegi, piaci alapokon nyugvó tárolási konstrukció előnyös az MSZKSZ számára. Azáltal, hogy a biztonsági tárolóval párhuzamosan kereskedelmi tárolókapacitás is kiépítésre került, a beruházás fajlagosan olcsóbb lett, az MSZKSZ pedig, mint az MMBF kisebbségi tulajdonosa (jelenleg 48,99%-os részesedéssel) osztalékot kap az MMBF kereskedelmi tárolási tevékenységéből származó bevételéből, amelyet a biztonsági földgáz készletezés költségeinek fedezésére fordít. A földgáz biztonsági készlet fenntartásának költségeit – beleértve a szükséges tárolói kapacitás lekötési díjakat, a finanszírozási és a működési terheket – a készletezésre kötelezett Szövetség fizeti az Fbkt-ban meghatározott földgázpiaci szereplők által fizetett tagi hozzájárulásból.

A biztonsági földgáz készlet mindenkori mértékét – figyelembe véve a hazai fogyasztás és a földgáz piac alakulását – az Fbkt-ban kapott felhatalmazás alapján a Miniszter rendeletben írja elő. Ellátási válsághelyzetben a Miniszter rendeli el a biztonsági földgáz értékesítését a rendeletében meghatározott vevők részére, az ott meghatározott áron.

A biztonsági földgáz készlet szintjének alakulása

Földgáz tekintetében Európában a mai napig egyedülálló ez a fajta felkészülés az esetleges ellátási problémák elhárítására, s míg a kőolaj stratégiai készletezése globálisan is hosszabb múltra tekint vissza, a földgáz esetében Magyarország úttörő szerepet tölt be.